Ott állok, hol hátrahagytál engem,
Könyörögve, hogy gyere értem.
De most újra levegőt veszek,
Most új bőrben újjászületek.
Nos, tudom, mire gondoltál,
Gondoltad, majd végignézed eltűnésem.
Mikor engem darabokra zúztál,
Én minden darabot elneveztem.
Az egyik bölcsebb,
Egy másik erősebb,
Egy pedig harcos lett,
És van még másik ezer arcom.
És fel fogunk emelkedni,
És fel fogunk emelkedni,
Valahányszor megtörsz engem,
Akkor szembe kell nézned egy hadsereggel,
A hadseregemmel.
Készülj fel a forradalomra,
Az összes falad romba dől,
Ideje, hogy forduljon a kocka,
Ideje egy kis ízelítőnek a vereségből,
Látok némi elismerést,
De túl késő, ez túl késő már,
És miről azt hitted, a legjobb döntés,
Az lett most a legnagyobb hibád.
Az egyik bölcsebb,
Egy másik erősebb,
Egy pedig harcos lett,
És van még másik ezer arcom.
És fel fogunk emelkedni,
És fel fogunk emelkedni,
Valahányszor megtörsz engem,
Akkor szembe kell nézned egy hadsereggel,
A hadseregemmel.
Nos, milyen érzés,
Hogy legyőztelek?
Hogy vereséget szenvedsz?
Oh, milyen érzés?
Mert nekem nagyszerű,
Egyértelműen nagyszerű érzés számomra.
Most, hogy bölcsebb vagyok,
Most, hogy erősebb vagyok,
Most, hogy egy harcos vagyok,
És van még másik ezer arcom.
És fel fogunk emelkedni,
És fel fogunk emelkedni,
Valahányszor megtörsz engem,
És van még másik ezer arcom.
És fel fogunk emelkedni,
És fel fogunk emelkedni,
Valahányszor megtörsz engem,
Akkor szembe kell nézned egy hadsereggel,
A hadseregemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése