Csupa verejték,
Mint egy bomba-fenyegetés,
Halványul az árnyékod tán?
Nincs mit veszítened,
A feszültség robbanhat fel,
Újabb friss hír – áll a bál.
Hát nem felséges?
Oly különleges,
Az élet benzin, és üresedik a tank.
Csak kliséket tapasztalunk,
De majd a pillanatot megragadjuk,
Durranjon a pezsgő, és ünnepeljünk, ünnepeljünk!
Carpe diem – egy csatakiáltás,
Mind fiatalok vagyunk a halálhoz talán?
Jön egy kérdés, de nincs válasz rá,
Mind fiatalok vagyunk a halálhoz talán?
Ez a megélhetés,
Csupa emberölés,
A megbocsátás mit ér?
Hát jó.
Csak egy pillantás,
Pár kaparászás,
Járókelők által uralva.
A szerencséd hol marad,
Mikor dugóban ragadsz?
És egyszerűen el vagy hagyva
Ideje a második felvonásnak,
Csak változtass végre,
Eltört a szárnyad,
Az angyalok énekére hallgass,
Egy hatótávolságon kívüli jelre,
Hát nem furcsa?
Hát nem furcsa?
Carpe diem – egy csatakiáltás,
Mind fiatalok vagyunk a halálhoz talán?
Jön egy kérdés, de nincs válasz rá,
Mind fiatalok vagyunk a halálhoz talán?
Ez a megélhetés,
Csupa emberölés,
A megbocsátás mit ér?
Hát jó.
Ez a megélhetés,
Csupa emberölés,
A megbocsátás mit ér?
Hát jó.
Carpe diem – egy csatakiáltás,
Mind fiatalok vagyunk a halálhoz talán?
Jön egy kérdés, de nincs válasz rá,
Mind fiatalok vagyunk a halálhoz talán?
Carpe diem – egy csatakiáltás,
Mind fiatalok vagyunk a halálhoz talán?
Jön egy kérdés, de nincs válasz rá,
Mind fiatalok vagyunk a halálhoz talán?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése