Sosem jártam strandon, vagy az óceánnál,
Sosem ültem a homokos parton a napfényben.
De te hoztál ide, és örülök, hogy így történt,
Mert most szabad vagyok mint madarak a szélben.
Azt hittem elsüllyednék, hát nem úsztam sose,
Sosem csónakáztam, nem értem, hogy maradnak fenn,
És néha megrémít az, aminek számomra nincs értelme.
De itt vagyok, melletted,
Malibun az ég sokkal kékebb.
Melletted Malibun,
Melletted.
Néztük a naplementét séta közben,
Elbeszélgetnék itt veled életem hátralevő részében,
Magyaráznád az áramlást, miközben mosolyognék,
Remélve, hogy ugyanaz maradsz, és nem változik semmi,
És egy darabig csak magunk lennénk,
Létezünk egyáltalán?
Ekkor kívánom azt, hogy elússzunk a halakkal,
Mert ez a meleg egész nyáron kitart,
Sosem hittem volna neked, ha azt mondod három évvel ezelőtt,
Hogy megírom ezt a dalt.
De itt vagyok, melletted,
Malibun az ég sokkal kékebb.
Melletted Malibun,
Melletted,
Melletted.
Malibun az ég sokkal kékebb.
Melletted.
Mi vagyunk a hullámok, mik mennek oda-vissza,
Fuldoklom, néha úgy érzem,
És te ott vagy, hogy megments.
És szeretném teljes szívemből megköszönni,
Hogy teljesen újra tudtuk kezdeni,
Ez egy valóra vált álom, Malibun.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése