Már padlóra kerültem,
Mintha minden véget ért volna.
Már semmi nem számított,
Semmi nem maradt, ami számítana.
És akkor jöttél te,
És még mindig nem láttam,
Míg le nem döntöttél bennem minden falat.
Ahogy a türelmeddel meggyógyítottál,
Ha én mindig ezt teszem csak,
Örökké szeretni foglak.
Mert élek, levegőt veszek, érezhetek, én hiszek,
És semmi kétség, tényleg semmi kétség,
Szerelmes vagyok.
És ez a te érdemed,
Legyengültem, de te átsegítettél engem.
Felébredtem, túléltem, megsérültem, hittem, hogy elvesztem,
És semmi kétség tényleg,
Ez szerelem, és én ráleltem,
Újra érzem a szívverést, erősebb, mint valaha eddig,
Neked adom a szívem, az utolsó szívverésig.
Kínnal teli veremben hevertem,
Kétségbeesésben megtört szívvel.
Elrabolta az érzéseim,
És már nem is érdekelt.
De te betörtél az ajtón, a lelkemig hatoltál,
Összeszedted a darabokat, egésszé varázsoltál.
A múltban éltem,
De többé nem nézek hátra, többé nem nézek hátra.
Mert élek, levegőt veszek, érezhetek, én hiszek,
És semmi kétség, tényleg semmi kétség,
Szerelmes vagyok.
És ez a te érdemed,
Legyengültem, de te átsegítettél engem.
Felébredtem, túléltem, megsérültem, hittem, hogy elvesztem,
És semmi kétség tényleg,
Ez szerelem, és én ráleltem,
Újra érzem a szívverést, erősebb, mint valaha eddig,
Neked adom a szívem, az utolsó szívverésig.
Engem akárminek akarsz,
Én átlátok majd rajtad,
Én mindig ezt teszem csak,
Örökké szeretni foglak.
Mert élek, levegőt veszek, érezhetek, én hiszek,
És semmi kétség, tényleg semmi kétség,
Szerelmes vagyok.
És ez a te érdemed,
Legyengültem, de te átsegítettél engem.
Felébredtem, túléltem, megsérültem, hittem, hogy elvesztem,
És semmi kétség tényleg,
Ez szerelem, és én ráleltem,
Újra érzem a szívverést, erősebb, mint valaha eddig,
Neked adom a szívem, az utolsó szívverésig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése