Szeretnék gazdag lenni, szeretnék sok pénzt,
Nem érdekel, ami vicces, nem osztanám az észt.
Szeretnék rengeteg ruhát, és kurva sok gyémántot is,
Az emberek belehalnak, miközben ezeket keresik.
És ledobom a ruháimat, igazi szégyen lesz,
Mert mindenki tudja, így lehetsz híres.
Felnézek a napra, majd vissza a tükörbe,
Jó úton járok, készen állok a győzelemre.
Már nem is tudom, mi helyes, és mi valódi,
És nem tudom, mit kéne nekem érezni.
És szerinted mikor lesz tiszta minden?
Mert már hatalmába kerít a félelem.
Az élet filmsztárokról szól, és nem anyákról,
Csak gyors autókról, és egymás bántásáról.
De nem számít, mert engem műanyag borít,
És ettől lesz az életem olyan kibaszott rendkívüli.
És én vagyok a tömegfogyasztás fegyvere,
És ez nem az én hibám, így programoztak erre a szerepre.
Felnézek a napra, majd vissza a tükörbe,
Jó úton járok, készen állok a győzelemre.
Már nem is tudom, mi helyes, és mi valódi,
És nem tudom, mit kéne nekem érezni.
És szerinted mikor lesz tiszta minden?
Mert már hatalmába kerít a félelem.
Kukába a fegyverekkel és a lőszerrel,
Mert egymagam kinyírok mindenkit a küldetésen.
Nem vagyok egy szent, de bűnös sem vagyok,
Most minden okés, amíg karcsú maradok.
Már nem is tudom, mi helyes, és mi valódi,
És nem tudom, mit kéne nekem érezni.
És szerinted mikor lesz tiszta minden?
Mert már hatalmába kerít a félelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése