Kell a szerelmed,
Kell, még ha fáj is,
Én nem adom fel,
Nem adom fel, hát gyere és szerezz meg máris!
Te aztán jót szórakoztál,
Engem két méter mélyre elástál,
Mindig belém rúgsz, ha a padlón vagyok már,
És mégis mindig visszatérek hozzád.
Próbálom rejteni, de nem bírom elviselni,
A szívemet ejtetted csapdába,
Nem bírok felejteni, kész vagyok széttörni százmillió darabra.
Kell a szerelmed,
Kell, még ha fáj is,
Én nem adom fel,
Nem adom fel, hát gyere és szerezz meg máris!
Kell a szerelmed,
Kell, még ha fáj is,
Én nem adom fel,
Nem adom fel, hát gyere és szerezz meg máris!
Bárcsak a koronám viselhetnéd,
S éreznéd azt a súlyt, amit én.
De nem tehetek róla, csak kimondom a neved,
Az érzés villámlásként járja át a testemet.
Próbálom rejteni, de nem bírom elviselni,
A szívemet ejtetted csapdába,
Nem bírok felejteni, kész vagyok széttörni százmillió darabra.
Kell a szerelmed,
Kell, még ha fáj is,
Én nem adom fel,
Nem adom fel, hát gyere és szerezz meg máris!
Kell a szerelmed,
Kell, még ha fáj is,
Én nem adom fel,
Nem adom fel, hát gyere és szerezz meg máris!
Te tényleg összetörted a szívem,
Fogtad és széttépted a szerelmem,
De én visszajövök hozzád,
Tiszta lappal, ahogy senki sem várt,
Mindent, mit velem tettél valaha,
Megbocsátom halkan,
De sosem felejtek el semmit,
Mégis mindig az ágyadban kötök ki.
(Kell a szerelmed)
De nem akarom,
(Kell, még ha fáj is)
Tényleg kínzol, bébi
(Én nem adom fel)
Most, kezdem feladni
(Nem adom fel, hát gyere és szerezz meg máris!)
Hát nem jössz és szerzel meg, bébi
(Kell a szerelmed)
De nem akarom,
(Kell, még ha fáj is)
Tényleg kínzol, bébi
(Én nem adom fel)
Most, kezdem feladni
(Nem adom fel, hát gyere és szerezz meg máris!)
Hát nem, hát nem, hát nem, hát nem jössz és szerzel meg, bébi
Hát nem jössz és szerzel meg, bébi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése