2013. június 2., vasárnap

Marina and the Diamonds - Just Desserts [with Charli XCX]

A szíved nagyon megszakad,
Ha nem műanyagból van,
A fahájcsillagokon keresztül szívtál magadba,
Mert az ízed olyan keserű volt,
De a keserű is inkább édes,
A szerelemben csalódott hercegnő vagyok,
És megehetsz.

Túl sokat adtam neked,
Túl sokat érinthettél meg,
A kemény vas volt a bársonykesztyűn keresztül,
Egy altatódal voltál,
És megvakítottál,
De most csak nevetek,
Mert te vagy az, kit hátrahagynak most,
Hogy sírsz, azt látom.

Most, hogy a te cipődben már én járok,
(Igen) Most, hogy a te cipődben már én járok,
Hirtelen úgy döntöttél, már le is kopogod,
Felébreszted az egész szomszédságot,
Hogy én nem vagyok jó, mindenkinek elmondod,
Én tudtam, hogy így lesz, a karma visszavágott,
Visszavágott,
És olyan jó dolog,
Hogy a cipő ott
Van az én lábamon.

Igen, bébi,
Tudom, hogy fáj ez,
Mikor épp megkapnád,
Amit érdemelsz.

Ó, a szív nagyon megszakad,
Jobban, mint az autók, mik ragyognak,
Jobban, mint az életed, ahogy rohan,
Jobban, mint egy karambol vagy égés,
Remélem, megtanultad a leckét.
(Remélem, megtanultad a leckét)

Mindig azt mondták, „de zűrös ez a csaj”,
Mióta csak a tökéletes világomba,
Betetted a lábad,
Felforgattad az életem,
De innen most már tisztán látom,
Te egy zűrös srác vagy,
Könnyeid majd évekig hullatod,
Nézz a tükörbe, bébi.

Most, hogy a te cipődben már én járok,
(Igen) Most, hogy a te cipődben már én járok,
Hirtelen úgy döntöttél, már le is kopogod,
Felébreszted az egész szomszédságot,
Hogy én nem vagyok jó, mindenkinek elmondod,
Én tudtam, hogy így lesz, a karma visszavágott,
Visszavágott,
És olyan jó dolog,
Hogy a cipő ott
Van az én lábamon.

Igen, bébi,
Tudom, hogy fáj ez,
Mikor épp megkapnád,
Amit érdemelsz.

Örülök, hogy pofára estél, és megégtél,
A pasik mint te, ők nem értik a leckét
A nem értik a leckét.
Bébi, a bosszú édes,
Mikor lejátszalak téged
Ismétlésen.

Most, hogy a te cipődben már én járok,
Hirtelen úgy döntöttél, már le is kopogod,
Felébreszted az egész szomszédságot,
Hogy én nem vagyok jó, mindenkinek elmondod,
Én tudtam, hogy így lesz, a karma visszavágott,
Visszavágott,
És olyan jó dolog,
Hogy a cipő ott
Van az én lábamon.

Most, hogy a te cipődben már én járok,
Te tudtad, hogy így lesz, a karma visszavágott,
Visszavágott,
Visszavágott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése