Oh oh oh oh oh oh oh oh
Ba da ba bum
Oh oh oh oh
Ba da ba bum
Ba da ba bum
Oh oh oh oh oh oh oh oh
Hallom, ahogy a repülők a fejem felett elzúgnak,
Csak pár órával azelőtt, hogy elfoglalnád az ágyamat,
A sötétben a napfényt megidéztük,
A sietségben, szükségben, szomjunkban elvesztünk,
De arcod vonalainak kitapintása megihletett
A költészetre, mikor először meghallottam a neved,
Mikor elváltak ajkaink, a szívem vert, mint egy lábdob,
És elnyomta a bűntudatot, én bántani soha senkit nem akarok.
Uh oh, tudja ő esetleg,
Hogy az alkonypírban fekszem?
Hogy hazudom, de nem mehetek, nem mondhatok nemet?
Elhitetem vele, hogy ő a hülye,
Míg a paranoia csak terjed,
Ha megkérdezné,
Hová tűnt a szerelmünk?
Akkor nem sütkéreznék
Egy másik férfi alkonypírjában.
Hová tűnt a szívverés?
Hol van a szívverés?
Hová tűnt a szívverés?